Mindig azon csodálkozom, hogy hányféle embert sodor az élet egymás útjába. A barátai társaságomban mindenki teljesen mással foglalkozik, egyikünk sem dolgozik ugyanabban a szakmában, ettől pedig színessé válik az egész társaság. Amikor szóba jön a munka, mindenki mesél a saját tapasztalatairól, hogy mit él meg naponta és mivel foglalkozik, és tök érdekes dolgokat szoktam néha hallani tőlük. Van egy barátnőm, ő masszőrként dolgozik, és egyszer mesélte, hogy volt egy vendége, aki befizette egy kezelésre a feleségét, mert megunta, hogy neki kell masszíroznia a felesége lábát, és ő úgy utál masszírozni. Ezen jót nevettem, mert teljesen beleképzeltem magam a szituációba. Én is imádom a lábmasszázst, és amikor a párom magától elkezdi masszírozni a lábam, onnantól kezdve már nem szabadul meg tőlem, amint abbahagyja a lábmasszázst, egyből rászólok. Amúgy én sem szeretek masszírozni, nagyon unalmas és az ízületeim a kezemben nem bírják sokáig a megerőltetést.
A másik barátom autószerelőként dolgozik, és szokott mesélni róla, hogy milyen autókat hoznak hozzá, hogy megszerelje. Egyszer jött hozzá egy nagyon kigyúrt férfi, aki egy rózsaszín autóból szállt ki, aminek az elülső lámpáin fekete valamik voltak felragasztva. Első ránézésre nem látta oldalról, hogy az micsoda. Szemből azonban látta, hogy azokkal a felragasztott dolgokkal a lámpánál, úgy néz ki az autó, mintha szemei lennének szempillával együtt. Vicces látvány lehetett, ahogy egy ilyen autóból kiszáll, egy kigyúrt, magas, kopasz férfi. Filmbe illő jelenet lehetett, ahogy kikászálódott abból az autóból. Közölte, hogy a barátnője autóját hozta megszereltetni. A barátom átnézte az autót a beszámoló alapján, hogy mi lehet a gond, amiből kiderült, hogy ez egy két napos munka lenne. A férfi pedig megkérdezte, hogy mennyi idő lenne, míg megcsinálja, addig leül valahova és megvárja. Azonban a barátom mondta, hogy ez minimum két napos munka lesz, és hogy ennél kevesebb idő alatt nem tudja megcsinálni, hiszen emellett a kocsi mellett van egy másik is, amit be kell fejeznie. A férfi pedig elhajtott az autóval, mondván, ő nem tud ennyi ideig várni. Majd a sarkon lefulladt és visszajött ismételten a barátomhoz, hogy menjen segíteni neki, mert tönkre ment az autó. Mondanom sem kell, megvárta azt a két napot.
Elmesélte, hogy van egy autósbolt, ahova gyakran szokott járni, hogy beszerezzen mindent, amire szüksége van. Elég pozitívan nyilatkozott az autósboltról, azt mondta, hogy hatalmas nagy választékuk van, nagyon jó árban van minden és, hogy mindig megtalálja azt, amire éppen szüksége van. Mivel amúgy is három üzlet található meg a városban, ezért úgy döntöttem ezután, hogy majd én is elmegyek egyszer valamelyikbe és kicsit körbenézek. Azt mondta, hogy itt az autóápoláshoz is különböző termékeket meg lehet vásárolni, úgyhogy mindenképpen elnézek majd oda egyszer.
Igaz, nekem nincsen saját autóm, viszont a páromnak van, az ő autóját pedig én is szoktam használni, így gondolom, biztos megengedi azt is, hogy majd valamikor kitakarítsam. Persze ez ironikus volt, valószínűleg örülni fog neki, hogy más megcsinálja ezt helyette. Sokat dolgozik, néha még hétvégén is. Én viszont hétvégén nem dolgozom, így ráérek majd egyszer megcsinálni. De előtte akkor elmegyek az autósboltba, megveszek néhány dolgot. Csak meg kell néznem, hogy melyik bolt van hozzám a legközelebb, mert annak még nem jártam utána.
Én nem vagyok amúgy ilyen beállítottságú, akit érdekelnének az autók, de van néhány barátnőm, akik eléggé értenek a témához, és simán hozzá tudnak szólni, ha a fiúk erről beszélgetnek. Engem valahogy nem köt le ez a téma, nem érdekel, hogyan építenek fel egy autót, vagy, hogy melyik milyen sebességgel tud menni. Engem csak az érdekelt, hogy megtanuljak vezetni, mert a későbbiekben biztos, hogy szükség lesz majd a jogosítványra. Viszont nem hiszem, hogy most nagyon fontos lenne, hogy legyen egy saját autóm, mivel a párom sokszor elvisz engem mindenhova a kocsijával, és mindig kölcsönadja nekem, ha szükségem van rá.
Néha azon szoktam gondolkozni, hogy milyen lenne, ha egyszer egy napon cserélnénk, és mindenki valami más szakmában dolgozna arra az egy napra. Nem biztos, hogy az autószerelő durva kezével olyan jó lehet egy masszázs. Nem is tudom, mivel foglalkoznék azon az egy napon, ha váltanom kellene. Annyi minden van, ami közül választani lehet, és néha úgy érzem, hogy olyan sok mindent szeretnék, de nem lehet egyszerre ennyi mindent csinálni. Lehet, hogy akkor nyitnék én is autósboltot, és akkor elmondhatnám, hogy van egy saját üzletem. Elég menő lenne. Autósbolt férfiaknak, fodrász és masszázs nőknek. Fura összetétel lenne, de lehet, hogy az emberek szeretnék. Mindenesetre azt hiszem, ezt a lehetőséget inkább meghagyom másnak, hátha valaki hasonló üzletet szeretne nyitni.
De a sok viccelődés után úgy érzem, hogy ki kellene találnom, mikor menjek az autósboltba, megvenni mindent, ami kell, aztán neki állni az autó takarításának. De előtte lehet, hogy meg kellene lepnem magam egy masszázzsal, hogy újult erővel tudjak majd takarítani.