Utálom a magánnyomozókat. Igazából nem. Csak az a gondom, hogy néhány hete derítette ki egy magánnyomozó, hogy a férjem megcsal a masszőrjével. Akkor lehet, hogy inkább a masszőröket utálom. Nem tudom. Most mintha az egész világ ellenem fordult volna.
Egyébként már beadtam a válópert is. Szerencsémre ez a magánnyomozó együtt dolgozik egy ügyvédnővel, akinek többek között specialitása a családjog. Így segít nekem a házasságfelbontásban is, valamint a gyerekelhelyezésben is. Azt mondta, hogy ő nagy esélyét látja annak, hogy mindkét gyerek hozzám fog kerülni, valamint, hogy a férjemnek gyermektartást kell majd fizetnie. Természetesen ő nem akar elválni tőlem és nem akar külön élni a gyerekeitől, de azt már bevallotta a bíróság előtt, hogy tényleg megcsalt. És nem csak a masszőrrel. A masszőrről természetesen azért tudunk, mert a hűtlenségi ügy nyomozási ideje alatt a férjem épp vele szórakozott. De mint saját beválássá alapján kiderült, már a volt titkárnőjével is volt afférja.
Nem értem, hogy miért tette ezt? Én úgy éreztem, hogy egy boldog kapcsolatban élünk, szeretjük egymást és a gyerekeinket. Mondjuk, ezek után a mondatok után megkérdezhetnétek, hogy akkor egyáltalán minek fogadtam magánnyomozót? Jogos kérdés, de megmagyarázom. Egy ideje egyre titokzatosabb lett, és szinte napi szinten, különböző órákban járt a masszőrjéhez. Valahogy nem jött, hogy elhiggyem, hogy folyton masszíroztatja magát, ezért egyszer rákérdeztem a dologra és ő rettenetesen zavarba jött, mint akinek titkai vannak. Ez volt az első jel. Aztán a telefonját is el kezdte rejtegetni előlem, valamint a pénzügyeit sem osztotta meg velem. Gondolom azért, hogy ne lássam a sok pénzt, amit a csajra költött. Mindegy. Ez már túl sok volt nekem egyszerre, és amikor elpanaszoltam az egyik barátnőmnek, ő ajánlotta a Haiszky magánnyomozó irodát, mert ő már dolgozott velük valamilyen ügyben.
Szóval így derült ki a mocskos kis titok.